DIAPOZITÍV METÓDUS
(azaz a Magzatkori stresszoldás)
Mi a Diapozitív metódus?
A dia egy láthatatlan filmszalag, a rajta lévő kockák pedig tartalmazzák az anyaméhben töltött időszakban tapasztalt emlékképeket. A kezelés során ezek az emlékképek átíródnak, semleges képekké alakulnak át.
Ez egy olyan stresszoldó, blokkoldó módszer, amely a születés előtti magzati korban felhalmozódott blokkokat oldja. Mindaz, amit a kismama átél a várandósság (terhesség) alatt, a tudatalatti és sejtszinten rögzül a magzatban, és befolyásolja a fejlődését, ez pedig kihat az egész életére, kapcsolataira, egészségére, életminőségére.
Hogy történik a kezelés?
Ez a kezelés nem beszélgetős. Nem dolgozunk rá tudatosan választott problémára, a tudatalatti dönti el, hogy mi az amit oldani szükséges.
A kezelés beszélgetés nélkül történik, háton fekve, ellazult állapotban, zokniban. Miközben mindkét lábfej belső talpélén található idősínen megyünk végig nagyon lágy mozdulatokkal. Ez az idősín - mint egy diafilm - öleli fel a fogantatástól születésig tartó időszakot (jobb láb apától jövő stressz, bal láb anyától jövő stressz). Miközben gyengéden érintjük, az itt tárolt negatív emlékképek átíródnak semleges képekké. A háttérben szívdobogás hallatszik.
Mikor milyen stresszhatások érhetnek bennünket a magzati korban, és milyen következményei lehetnek?
Fogantatás lehet örömteli, de akár félelemmel teli is (pl. Félelem a teherbeeséstől), érzelemmentes, természetes úton történő vagy mesterséges (ez erőszakos fogantatásnak felel meg, hiszen a petesejtet „megerőszakolják”). Ebben az időszakban történő stressz fejproblémákhoz (gyakori fejfájás, migrén), szem, fül gyengeség, orr- és homloküreg problémákhoz vehethet. Ezenkívül okozhat bizalomhiányt, különböző félelmeket, potencia zavart, frigiditást vagy aggressziót. A szeretetben, szerelemben fogant gyermek érzelmi élete stabil.
8. héten: A nyaki hetessel áll kapcsolatban ez az időszak. Ha itt ér stressz, akkor általában nyak-, váll-, kar-, fülproblémák jelentkezhetnek. Általában ilyenkor derül ki, hogy jön a baba. Sok kérdés merülhet fel a várandósoknál, pl. Megtartsam, ne tartsam meg? Pánikolhatnak, hogy mi lesz, ha megszületik, jó szülők lesznek-e, miből tartják el? Ez pánikbetegség kialakulásához vehethet (A közeljövőben valószínűleg egyre több lesz a pánikbeteg, mivel a szülők sokat pánikolnak amiatt, hogy miből tudnak megélni.) Ha esetleg megpróbálják megszakítani a terhességet (pl. Ratkó gyerekek – a szüleik szinte bármire képesek lettek volna, hogy ők ne szülessenek meg: jellemző rájuk a psoriasis, céltalanság, rákos problémák, bőrproblémák, önbizalomhiány, bizonyítási kényszer . Ez Ratkó gyerekek gyermekeire is jellemző), a következmény lehet brutalitás, hiszen meg akarták ölni, meg kell védeni magát, bizalmatlanság, biztonságérzet hiánya, szerethetetlenség érzése. Következménye lehet önbizalomhiány, hiszen traumaként éri ez információ. A szülő nem érti, miért rossz a kapcsolata a gyermekével, pedig mindent megadott neki. Mindezt az információt hordozza a gyermek, de még ő maga sem tudja miért nem, kötődik a szüleihez. Fiút szeretnék vagy lányt? (önbizalomhiány, társ- és párkapcsolati nehézségek, nincs kibékülve a saját nemével, meddőség, potenciazavar, nőknél kis mell, vesegyengeség – ha ellenekező neműnek várták).
3. hónap: Mellkassal áll kapcsolatban. Ha ilyenkor ér stressz, akkor tüdő-, mell-, szívproblémák jöhetnek (szívinfarktus veszélye, szívbillenytű, lyukas szív, erős szívdobogás érzése, asztma)
4-5. hónap: Hasüreggel áll kapcsolatban (gyomor- és bélproblémák, félelmek, derékfájás, emésztési-székletürési problémák). Az ultrahangos vizsgálatok is stresszelik a babát: Úgy érzi, mintha hangosan dobolnának a fülébe: megijed, összehúzódik, fél, valamint tanulási nehézségeket, diszlexiát okozhat, látásproblémákat . Itt alakulhatnak még ki a hormonproblémák (túl kövér vagy túl sovány)
6. hónap: A magzat egyre többször vesz részt a szülei életében. Egyre inkább érzékeli hogy mi zajlik a körülötte lévő világban. Zenére is regál, de megérzi a szomorúságot, haragot, veszekedést, és az örömteli pillanatokat is. A kismama pocakja egyre nagyobb, amivel gyakran nehéz kibékülnie (testképzavar, anorexia, bulimia alakulhat ki a picinél). Lehet hogy nehezére esik a terhesség, akár depressziós is lehet. Az összes ilyenkor felhalmozódott stresszt a vesébe pakoljuk (ide kerül az is ha az ellenkező neműnek várták). Emiatt zárkózottá válhat a gyermek, félőssé, bepisil, nem nyit a világ felé, nincs bizalma. Ahogy közeledik a szüléshez, fél. Félelem hogy nehezen fog szülni (ez összehúzódáshoz vezet, ami megnehezítheti a szülést). Csípőproblémákhoz vezethet.
7. hónap: Az ilyenkor ért stresszek lányoknál nőgyógyászati problémákat, hólyagbetegségeket okozhatnak, fiúknál prosztata- és hólyagproblémákat, szexuális zavarokat. Akár még a nemzőképességet is befolyásolhatja, nem termelődik elég spermium.
8-9. hónap: Minél közelebb kerül a kismama a szüléshez, annál jobban fél.
Születés: Nem mindegy hogy milyen körülmények között születünk. Ideális esetben azonosból azonosba történő születés lenne a legjobb a gyermek számára (vízbe szülés). Az idegen, hideg, fényben úszó környezet traumatikus lehet. Mindaz ami elhangzik a szülőszobában hatással van a gyermek későbbi életére. Kellemes, meghitt környezetbe való érkezés lenne a legideálisabb a gyermek számára. Az infúzió, tágítás nem természetes folyamat. A császármetszés sem (félni fog az ollóktól, késektől a későbbiekben). Közben akár meg is sérülhet. Nem lesz küzdőszellem, hiszen megoldották helyette. Születés után fontos szerepe lenne a magzatmáznak és a köldökzsinórnak is.
A fenti csak néhány példa volt arra, hogy milyen stressz érheti a magzatot az anyukája méhében.
Kinek ajánlott a kezelés?
Fizikai problémák esetében javulhat az életminőség, de akár meg is szűnhetnek
Hogy az eredmény minél hatékonyabb legyen, kezelést érdemes megismételni, heti, kétheti vagy havi rendszerességgel, a probléma erősségének függvényében 3,5 vagy akár 10 alkalommal is.